Cibere vajda és Konc király évente kétszer küzdött meg egymással. Vízkeresztkor Konc király győzött - és kezdődött a farsang. Húshagyó kedden pedig Cibere vajda - vagyis kezdődött a böjt.

„Ütközet nagy lesz mindenkor a farsangban, 

Mikor Cibere bán beszáll az Bánságban,

Konc vajda haragszik, dúl-fúl haragjában,

Mert nincs tisztessége az negyvenhat napban.

Ó mely szemérem ez a sós szalonnának,

Az disznósódarnak, hogy füstön hallgatnak,

De csak lencse, borsó tisztességben vagynak,

Az szegény kapások halat nem kaphatnak.”

                                                                                                   Szkárosi-Horvát András: Kétféle hitről

A szigorú önmegtartóztatás és a bőség harcát a 16. századi Európa falvaiban egy dramatikus játékkal, Cibere vajda és Konc király harcával jelenítették meg.  A Kárpát-medencében elsősorban Erdélyben tartották a szokást, a 16. századból maradtak fenn róla feljegyzések. Itt szalmabábokkal játszották el a küzdelmet. Konc király a bőség idejét, a farsangi húsos ételeket személyesítette meg, Cibere vajda pedig a böjti időszak soványabb ételeit. Küzdelmük évről évre kiegyenlített.

Vízkeresztkor Konc király győzelmével kezdődik meg a farsangi mulatságok időszaka húshagyókedden Cibere vajda győz, vagyis a böjt veszi át a hatalmat. Voltak falvak, ahol a dramaturgia egészen kötött volt. Néprajztudósok feljegyezték, hogy Csíkrákoson a falu melletti Csere nevű dombon vívott meg Konc király és Cibere vajda. Másnap, hamvazószerdán korán reggel kiküldték az öregek a gyerekeket a dombra,  hogy összeszedjék a harcban elhullajtott fegyvereket:  késeket és villákat. Mezőkövesden a karddarabokat hullajtott el Cibere és Konc. Csíkmenaságon mindmáig a hagyományos farsangtemetés két főhőse Konc király és Cibere vajda. Cibere  böjti ételek alapanyagával díszíti ruháját, Konc király levesben főtt csontokkal, csirkelábakkal ékesíti öltözetét. Felvidéken a szokás egy másik változata maradt fenn: böjt végén küzdött meg Kiszileves és Sódor. De természetesen ekkor már Sódor került ki győztesen - hiszen jött a Húsvét ünnepe. 

A szokás ma felelevenedni látszik: a Moldvai Csángómagyarok Szövetsége Csontkirály és Babkirály elnevezéssel szervezi meg Bákóban a moldvai magyarság farsangbúcsúztatóját. De nyugat-Magyarországon is szívesen színesítik a farsangtemető forgatagokat a két különös alak mulatságos párviadalával. 

Hamvazószerdával kezdődik a nagyböjt. Cibere és Konc harcának emlékére a böjt első péntekén egy hamisítatlan böjti cibere-recepttel érkezünk!

forrás: Dömötör Tekla: Naptári ünnepek – népi színjátszás (Bp., 1964)