Mit tud egy lokálpatrióta hazafi kutatómunkája révén tenni szűkebb pátriája és hazája érdekében? Ujváry Zoltán etnográfusként egy család életén át mutatta meg a világnak, mit jelent a történelem viharai közt hontalanná lenni a szülőföldön. Tóth János írása.
Ujváry Zoltán
A folklorista, tanszékvezető egyetemi tanár, professzor emeritus, művészetmecénás 1932. január 25-én egy kis Gömör megyei településen született. Tanulmányai és munkássága hamar a folklór felé mozdították azon belül is kiemelkedik a magyarság dramatikus szokásainak mélyreható feltárása, azon belül a farsangi hagyományaink összegyűjtése és közreadása, melyet a Játék és maszk című 1983-ban kiadott négykötetes sorozatában jelentetett meg, több kisebb, de legalább olyan lényeges kötet mellett.
Születési helye, Hét község, Gömör vármegye nagyjából ötszáz lakosú kistelepülése Putnok szűkebb vonzáskörzetébe tartozik. A trianoni békediktátum által meghúzott határ szakította el a térség központjától, Rimaszombattól. Ám, mire Ujváry befejezte az elemi iskolát, Rimaszombat ismét Magyarországhoz került az I. Bécsi döntés következtében. Így református szülei Zoltán fiukat a Rimaszombati Egyesült Protestáns Gimnáziumba küldték továbbtanulni.
A II. világháború történelmi folyamatai azonban azt is előrevetítették, hogy a Felvidék visszaszerzett részei, így Rimaszombat sem maradhatnak Magyarországnál - így Zoltán iskolát váltott, és a miskolci Lévay József Református Gimnáziumban fejezte be középiskolai tanulmányait.
A gimnázium tanári karában ekkoriban több jelentős személyiség dolgozott: az irodalomtörténész Csorba Zoltán (akkor tankerületi főigazgató is volt), a görög-latin szakos Jégh Gyula, H. Kovács Mihály (József Attila egykori makói osztálytársa), a biológus Árokszállásy Zoltán, a történész Csatáry Imre és a földrajz szakos Zsupán László.
A gimnáziumi tanulmányai befejeztével a debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetem magyar szakára beiratkozó Ujváry Zoltán számára a tudós tanárok nem voltak ismeretlenek, még a néprajz alapjaival (főleg szűkebb „hazája” Gömör és Kishont Vármegye néprajzával) is megismerkedett az iskolával szomszédos városi múzeumban. Így egyszakos irodalmárként nem volt véletlen, hogy a Kolozsvárról Debrecenbe került, 1950-ben tanszéket alapító Gunda Béla néprajzos professzor hatására igen korán a folklórt választotta élethivatásának. Irodalmárként a folklórban megtalálta azt a területet, amelyben két érdeklődési körét egyben tudta hasznosítani.
Az első Gunda-tanítványok nemzedéke felelős állásokat töltött be a hazai múzeumi szervezetben. Tanulmányaikat a professzor kemény gyakorlati alapokra helyezte, így a néprajzi gyűjtés, a terepmunka őket sokkal inkább jellemezte, mint más tanszékről kikerülő hallgatókat.
Ez az oktatási alaptézis akkor sem változott meg, amikor Ujváry Zoltán Gunda Béla professzor nyomdokaiba lépett. 1955-ben lépett be a Néprajzi Intézet kötelékébe és élete végéig nem is távozott onnan. 1962-ben az Intézet adjunktusa, 1969-ben a történettudományok kandidátusa, 1970-től a Néprajzi Intézet docense, 1979-től a Kossuth Lajos Tudományegyetem Néprajzi Intézetének tanszékvezető egyetemi tanára lett.
Először Gunda professzor vezetésével hallgatótársaival együtt, később önállóan majd csoportosan a kollégáival és az akkori néprajzos egyetemistákkal feltérképezték és felgyűjtötték az ország nagy részét. Ujváry a maga munkásságának jellemzésekor a folklóron belül a dramatikus népszokások, a folklór-történet és a népi színjátszások elemzését jelölte meg legfőbb szakterületeként, de munkássága ennél sokkal szerteágazóbb volt. Témái közzé tartozott Debrecen és környéke, a Hajdúság, Bihar, Zemplén vidéke, és az Al-Duna menti székelyek folklórja is.
Az agrárkultusznak a modern mezőgazdaság megszületésével feledésbe merülő emlékeit egy nagy összehasonlító munkában tárta az olvasók és a tudomány elé Az agrárkultusz kutatása a magyar és az európai folklórban című munkájában, a Műveltség és hagyomány-sorozat részeként. Ezért a monográfiáért kapta meg először a nemzetközi Pitré-díjat (a díj az egyik legrégebbi és legelőkelőbb kitüntetés a kulturális antropológia és etnotörténet területén). A díjat később többször is neki ítélték tudományos értekezései elismeréseként.
Ujváry Zoltán igazi mentő-munkát végzett a népköltészet kéziratos forrásokban található részének feltárásával. A dramatikus néphagyományoknak ő volt a legjobb ismerője. Kutatói munkássága nemcsak a trianoni határon belüli magyarságra terjedt ki, hanem a Kárpát-medence egészére. A kisebbségben élő magyarok néphagyományának feltárása és megmentése tudományos tevékenységének egyik legfőbb célja volt. Meggyőződéssel vallotta, hogy a néphagyományt csak akkor fogjuk igazán megismerni, ha annak táji tagozódását feltárjuk.
Mint igazi lokálpatrióta, rengeteg energiát fordított szűkebb pátriája, a Gömör vidéke feltására, megteremtetve a Gömör-kutatások sorozatát. Hallgatóinak figyelmét és munkáját évről évre a tájegység felé irányította, melynek eredményeként néprajzilag az egyik legjobban feltárt vidékünkké vált Gömör. Ennek a kutatómunkának eredményeképp született meg a négykötetes Gömöri magyarság néprajza.
A legmarkánsabb, néprajztudományon túli hatást azonban Ujváry Szülőföldön hontalanul című könyvvel érte el. A kötet a Felvidéken kisebbségi létben élő magyarok II. világháború utáni sorsát mutatja be egy, az alig száz lelkes, Csehszlovákiához került Lévárton élő család kálváriáján keresztül. A családtörténet fókuszában a háború utáni évek állnak, amikor a Benes-dekrétumok alapján a csehszlovák hatóságok úgy akarták felszámolni a magyar többségű szlovákiai településeket, hogy akik nem vallották magukat szlováknak, azokat Csehországba telepítették át. A kötetet később szlovákul és csehül is megjelentették. A társadalmi jelentőségét bizonyítja az is, hogy a magyar rádióban is megjelent folytatásokban, s nagy szerepe volt abban, hogy az utódállamokban élő magyarság sorsát nemzetközi fórumon vizsgálták.
Ujváry Zoltán a néprajz mellett szinte áttekinthetetlenül sok mindennel foglalkozott. Nemcsak tudós, tanár, műgyűjtő, szervező, patrónus volt, de folyóirat-alapító, könyvsorozat-szerkesztő és finanszírozó is.
A legnagyobb hatású közéleti tevékenysége Holló László életművének és festői zsenijének propagálása volt. Ujváry Zoltán Holló László „fogadott unokája”, a művész szellemi hagyatékának legfőbb ápolója volt. A Holló László-díj, az Emlékház létrehozása elválaszthatatlanná tették a professzort és a festő zsenit Debrecenben.
Kiterjedt oktatói, tudományos és szervezői munkájáért sokféle díjban részesült. Háromszor is elnyerte a nemzetközi Pitré-díjat. Debrecen városa Csokonai-díjjal, és „Pro Urbe” díjjal tüntette ki. Szakmai munkásságával elnyerte az MTA Akadémiai Díját, az Ortutay Gyula-, Györffy István-, Móra Ferencdíjat és díszdoktora lett az Ungvári Egyetemnek.
„A közelmúltban a népi kultúra iránti soha eddig nem tapasztalt — a társadalom legkülönbözőbb rétegeit magábafoglaló — érdeklődés a népköltészet, a népdalok, a népzene előtérbe állítását, a gyűjtések, a kutatások kiterjedését, valóságos mozgalmát eredményezte.”
UJVÁRY ZOLTÁN – Gömöri Népdalok és Népballadák, Miskolc, 1977.
A hetvenes évek volt az a korszak, amikor a fenti idézet született. Ekkor élte virágkorát az egyetem Néprajzi Intézete. Az itt végzett intenzív munka jelentős kihatással volt az országon belül, így Debrecenben is gyökeret verő, társadalmi hagyományainkon alapuló közösségi mozgalmak alakulására, így a táncházmozgalomra is. Talán kevesen tudják, hogy Budapest után a táncházmozgalom következő állomása Debrecen volt 1974-ben. Ennek az első hagyományos táncháznak a megvalósulása sok, a hagyományai megtartására elkötelezett fiatal mellett olyan személyiségeknek volt köszönhető, akik a tudományos tevékenységük mellett társadalmi, közéleti munkásságukkal is hozzájárultak a mozgalom vidéki előmozdításához. Ilyen volt Varga Gyula és Béres András táncegyüttesalapító néprajzkutató, muzeológus egyetemi tanárok és a különleges folklorista, Ujváry Zoltán is.
Ujváry Zoltán 2018. január 28-án 86 éves korában hunyt el Debrecenben.
Források:
UJVÁRY ZOLTÁN – Gömöri Népdalok és Népballadák, Miskolc, 1977.
Orosz István - Ujváry Zoltán emlékezte In.: Debreceni Szemle 2022. 1.
Magyar Néprajzi Lexikon – Ujváry Zoltán szócikk
Felvidek.ma
A Magyarországi Református Egyház Doktorok Kollégiumának honlapja
képek: Fortepan / Bor Dezső
