Hírek

Március 15. a Petőfi Irodalmi Múzeumban

Március 15-én egész napos ünnepi programsorozattal készülünk, programjaink a legkülönfélébb módon közelítik meg a nemzeti ünnepet és Petőfi Sándor emlékezetét. A kisebbeket múzeumpedagógiai foglalkozásokkal, játékokkal és nyomdagéppel várjuk. A felnőttek tematikus tárlatvezetések során tekinthetnek meg egyszerre több kiállítást is, bejárhatják a környék forradalmi helyszíneit és izgalmas szakmai beszélgetéseken vehetnek részt.

Negyven szentek napja

Március 10-én a keresztény világ a negyven vértanúra emlékezik – azokra a római katonákra, akik hitükhöz való hűségük miatt szenvedtek mártírhalált a 4. században.A negyven vértanú története az évszázadok során a hit, az állhatatosság és az önfeláldozás jelképévé vált – mind az egyházi hagyományban, mind pedig a népi emlékezetben.

Nagyböjt

A nagyböjt a keresztény egyházi év egyik legfontosabb időszaka, amely Jézus Krisztus szenvedésére és feltámadására készíti fel a híveket. Ez a negyvennapos böjti időszak hamvazószerdától egészen a húsvét vasárnapot megelőző nagycsütörtökig tart. 2025-ben a nagyböjt március 5-én  kezdődik és április 17-én ér véget.

Hamvazószerda

A farsang utáni első nappal megkezdődik a böjt időszaka. De miért hívják hamvazószerdát hamvazószerdának?

A népdal ritka tulajdonsága, hogy nem lehet hamisítani

Február 28-án megnyílt a Szentendrei Régi Művésztelep Száll az ének című páros kiállítása: Kósa Klára kerámiaképei és a nála 69 évvel fiatalabb Klinkó Zita filctoll- és ceruzarajzai, mind népdalok által ihletett alkotások. Kiss Péter beszámolója a kultura.hu.n!

Az indián táncos és néprajztudós

Tánctudományi körökben talán Bartókhoz és Kodályhoz mérhető a munkássága. Az iskola, amit ő elindított, a néptánc anyanyelvi szinten való megtanulása egyre inkább teret kezdett hódítani. Túllépte Magyarország határait is, Európa határait is. Ma már Japánban meg Amerikában is, tulajdonképpen mindenhol így tanítják a néptáncot. Mert szorosan kapcsolódik a zenei anyanyelvhez a mozgáskultúra - írta Martin Györgyről Kallós Zoltán. Hogy miért érdemelt ilyen hatalmas dicséretet egy különleges kortárstól? Tóth János írásából kiderül!

Cibere és cibereleves

Cibere, cibre, kiszi, keszőce. A sok név ételt (italt) takar: erjesztett (fermentált) gabonalevet - másutt különleges, aszalt gyümölcsből ksézített gyümölcslevest.

Cibere vajda és Konc király

Cibere vajda és Konc király évente kétszer küzdött meg egymással. Vízkeresztkor Konc király győzött - és kezdődött a farsang. Húshagyó kedden pedig Cibere vajda - vagyis kezdődött a böjt.

A falu, mint a kultúra őrzője

Kodály szerint a nehéz időkben mindig a falvak „bújtatták el", őrizték meg a magyar kultúra alapjait - amelyekre aztán minden háború után fel lehetett húzni a kultúra teljes épületét. Ezért kellett a zeneszerzőknek népdalért visszatérni a falvakba, a forráshoz, abból meríteni. A módszert ma is sokan követik. Február 28-án este nyílik a kodályi gondolat jegyében fogant kiállítás - Kósa Klára keramikusművész és Klinkó Zita közös tárlata a Szentendrei Régi Művésztelepen.

Itt a busók ideje!

Ma kezdődik a tradicionális Mohácsi Busójárás! Egy héten át vár a karnevál minden érdeklődőt!

Nincs fagy - lesz tavasz?

Ha Mátyás jeget talál, töri — ha nem talál, akkor csinál. Lehet ma hóban vetni, és legyen nálunk egy piros write-4-all. Mátyás-napi népi jóslatok és hiedelmek.

Karácsony Sándor

Tanárként, kutatóként, filozófiai gondolkodóként Karácsony Sándor: alap. Miért is az? Mert mindennek, amihez nyúlt, figyelte a társaslélektani hátterét. A magyar pedagógia, tanítás a magyar lét alapja kellene legyen. Hogy amit felépítünk, ne idegen mintákat kövessen, hanem szervesen épüljön fel abból, ami a mi rendkívül gazdag kulturális örökségünk. Ezt ismeri fel Karácsony Sándor a 20. század első felében. Tóth János írása.

A hamisítatlan hajdúsági töltött káposzta

Mit egyen az ember farsangkor? Mulatságok után nincs is jobb, mint egy igazi töltött káposzta! Az első írásos recept 1695-ből maradt ránk - a legutóbbit pedig Tóth János szerezte be a legautentikusabb forrásból, a Hajdúságból, a nemrégiben hungarikummá minősített hadházi lapos káposzta hazájából!

Digitalizáció és tradíció

Megvan az időpont: 2025-ben június 20-21 között várja az érdeklődőket a Szabadegyetem - új helyszínen!

Száll az ének — Kósa Klára és Klinkó Zita kiállítása

Tavaszvárás, rügyfakadás, a természet újjáéledése, népdalok és kerámiák adta összművészeti élmény az általános iskolás kislány és az érett keramikusművész közös tárlatán a Szentendrei Régi Művésztelepen!

Kert a Svábhegyen

Jókai svábhegyi kertje ma is látogatható. A Jókai bicentenárium keretei között a Petőfi Irodalmi Múzeum nyáron nyitja újra megújult Jókai--kiállítását a Présházban. Videónkban Dr. Rózsafalvi Zsuzsanna irodalomtörténész, múzeológussal kalandozhaunk térben és időben a Jókai-ültette százados fák között.

90370 Jókaimór

Jókait nagyon érdekelték a természettudományok. Gyakorlott csillagász volt, éjszakánként gyakran saját távcsövével kémlelete a fényesebb csillagokat. És hogy miért viseli már több, mint 20 éve az ő nevét egy kisbolygó? Maga a felfedező meséli el videónkban!

Kakas Márton és a Jókai bableves

Kakas Márton álnéven írt gasztronómiáról, de kedvenc bablevesét Jókaiként is emlegette — méghozzá a bőség szimbólumaként. Vajon mikor jönnek már el azok az idők, mikor térdig járunk a bablevesben?

Befagyott a szája?

Február 19-én a régiek nyitott füllel jártak  — ha ezen a napon meghallották a pacsirta dalát, tudták: mindjárt itt a tavasz! Ha nem  — még soká tart a tél. De vajon hány pacsirta él ma még a Kárpát-medencében? Ha esetleg egy sem jönne ma szembe, cikkünkkel csalhat kicsit: meghallgathatja a pacsirtát felvételről Zsuzsanna napon!

To­jás­fes­tő tan­fo­lyam a Hagyományok Házában!

A Hagyományok Háza első alkalommal hirdeti meg, 60 órára kibővített tojásfestő képzését. Céljuk a tojásdíszítés alapjainak bemutatása mellett a különböző technikákat, táji sajátosságokat és az ezekhez kapcsolódó folklór hagyományokat is bemutatni a résztvevőknek. Fontos: a tanfolyam folyamatos képzés, vizsgával zárul. Alkalmi részvételre nincs lehetőség!

Jókai, az ethnográfus

A ma 200 éve született Jókai Mórra tiszteletbeli néprajzosként tekint az etnográfus-szakma, és avatott kert-szakértőként tartják számon a gyümölcsészek. Hogy miért? Tóth János etnográfus esszéjéből kiderül!

Jókai, a kert-ember

Jókai Mór, az ünnepelt író tiszteletbeli etnográfus és kerthez értő ember volt. Kevésbé ismert munkája a Kertészgazdászati jegyzetek elején így vezeti be az olvasót a kertművelés fortélyaiba: „Hogyan kell a földet megcsinálni: azt én a svábhegyi telkemen megmutattam. Az egy elhagyott kőbánya volt, melyben mély gödrök váltogatták egymást roppant agyaghalmokkal, szakadékos meredélyekkel, s a hol a sivány talaj nem fizette vissza a belevetett magot. És most ebben az elátkozott talajban óriási gyümölcsfák diszlenek, a mik minden évben gazdag terméssel fizetnek. " Jókai február 18-án született, 200 évvel ezelőtt. Íme Jókai, a kert-ember.

Bálint és Valentin

Mi közünk nekünk, magyaroknak a Valentin nap szerelmes hagyományaihoz? A válasz röviden: semmi. Hosszabban: elég sok. Részletek a cikkben!

Aqua Vitae-től az ágyas meggyig

A gyógyszerként használt aqua vitae-ből fokozatosan lett a ma ismert pálinka. Eleinte minden városnak, uradalomnak volt főzdéje, aztán állami monopólium lett, majd a szocializmus éveiben egészen lesilányult a minősége. A rendszerváltás után éledt újjá és vált azzá minőségi itallá, a hungarikummá, amelyet ma ismerünk. És persze megjelentek egészen új változatai is, mint az ágyas pálinkák. A Petőfi Akadémia videójában Kovács Gyula a göcseji pálinkákról mesél - cikkünkből pedig a történet és a főzés alapjai ismerhetők meg.

A lélek itala

A régiek nem vedelték a pálinkát - gyógyszernek használták. Megvolt a főzésnek és megvolt a fogyasztásnak is a külön liturgiája. A Petőfi Akadémia videójában Kovács Gyula részletesen elmesél, milyen volt - és az is kiderül, miért áztatta nagyapja 41 fokos (41%os) pálinkában a lábát...

A barát, a szerelmes és a kertész

Idén 200 éve született ásvai Jókay Móric, vagyis Jókai Mór, a szenvedélyes gyümölcsész. A márciusi ifjak egyike, a regényíró, a „nagy magyar mesemondó”, országgyűlési képviselő, főrendiházi tag, a Magyar Tudományos Akadémia igazgató-tanácsának tagja, a Szent István-rend lovagja, a Kisfaludy Társaság tagja,  a Petőfi Társaság elnöke, a Dugonics Társaság tiszteletbeli tagja írói munkássága mellett kertészetről is írt és saját kertjében bizonyította: a gyümölcsészethez is kiválóan ért. Háromrészes, bicentenáriumi írásunk első részéből Jókai a barát, a szerelmes és a kertész alakjában mutatkozik meg.

Vajdasági színház a Bethlen téren!

Nagy lelkesedéssel és örömteli várakozással invitálja a nézőket A Bethlen Téri Színház  február 13-15. között a 13. Vendégváró Fesztiválra, amelynek idei vendége a vajdasági Nyári Mozi Színházi Közösség.

Lehet jelentkezni a Kallós Alapítvány táboraiba!

Idén is szeretettel, tánccal, jó zenével és jó hangulattal vár mindekit Válaszút!

A gyulai története

Amikor a segéd jut el a világhírig, nem pedig a mester. A gyulai kolbász különös története.

Ez nem munka, ez hivatás

Hogy lehet a népi kultúrában élni? És hogy lehet ezt a szenvedélyt, tudást és örömöt átadni, amit ezáltal nyerünk? Milyen a Csoóri-szellemiség – és mit ad a mai kor fiataljainak? Sánta Gergő és Sánta-Bíró Anna mondja el a Csoóri-sorozat legújabb filmjében.

Csoóri 95

95 évvel ezelőtt született Csoóri Sándor, a Nemzet Művésze címmel kitüntetett, kétszeres Kossuth-díjas, kétszeres József Attila-díjas és Herder-díjas költő, esszéíró, prózaíró, politikus, a Digitális Irodalmi Akadémia alapító tagja. Csoóri Sándornak a táncházmozgalom kialakulásában kulcsszerepe volt. Azt mondják róla: ő volt a hetvenes években a magyar kulturális élet garabonciás szelleme. Tóth János írása.

A gyulai titka

Hogy készül a hamisítatlan gyulai kolbász? És mi az a másutt nem használt összetevő, ami jellegzetessé teszi? A Petőfi Akadémia videójában a Gyulai Hentesek Hagyományőrző Egyesületének elnöke árulja el a titkokat!

Gyertyaszentelő Boldogasszony

Február 2-án szentelik meg a gyertyákat a katolikus falvakban. A szentelt gyertya különös jelentőséggel bírt, a bölcsőtől a sírig kísérte a hívek életét. Születéskor a bölcső mellett óvta fényével a keresztelőig a "kis pogánykát" és szentelt gyertyával kezében búcsúzott az élettől a haldokló is. És e napon jósolták meg a régiek a tél végének várható idejét - medvével vagy medve nélkül.

Jön: 44. Táncháztalálkozó!

Az élő népművészet nagy múltú összművészeti fesztiváljának nyitótánca a Fonóban lesz péntek este. Szombaton és vasárnap pedig az Arénába várnak mindenkit, akit érdekel a néptánc, népzene és a népművészetek. Újdonság, hogy idén a Legényesversenyt is a fesztivál keretein belül rendezik meg.

Újra táncház a Hagyományok Házában!

Folytatódik a Hagyományok Háza állandó táncház-sorozata a Hagyományok Háza Átriumában szombatonként, 19 óra és hajnali 2 között. A nagy hagyományokkal rendelkező, beavató táncház mindenki számára lehetővé teszi, hogy megismerkedjen az adott napon sorra kerülő falvak népzenéjével, néptáncával, és olyan közösségi szórakozásban legyen része, amelynek során mindig újabb és újabb ismeretekre tehet szert.

XIX. Kalászi Kortárs Tánctalálkozó

Január 31-én és február elsején tradicionális mozgásformákon alapuló kortárs, gyerekeknek és felnőtteknek szóló táncelőadások is láthatóak lesznek majd a budakalászi Faluház színpadán. A Duna Táncműhely itt ünnepli majd 25. jubileumát.