Kárpát-medencei Népi Hálózat

Március 15. a Petőfi Irodalmi Múzeumban

Március 15-én egész napos ünnepi programsorozattal készülünk, programjaink a legkülönfélébb módon közelítik meg a nemzeti ünnepet és Petőfi Sándor emlékezetét. A kisebbeket múzeumpedagógiai foglalkozásokkal, játékokkal és nyomdagéppel várjuk. A felnőttek tematikus tárlatvezetések során tekinthetnek meg egyszerre több kiállítást is, bejárhatják a környék forradalmi helyszíneit és izgalmas szakmai beszélgetéseken vehetnek részt.

Aki oltókéssel menti az örökséget

Emlékeim közt sokszor felbukkan egy almafa a nagyapám kertjéből. Nagyjából tíz éves lehettem akkor, amikor ráeszméltem, hogy gyümölcséréskor háromféle almát termett. Mindaddig nem volt rá figyelmem, csak élveztük, amit adott az a fa és almáit jóízűen majszoltuk az ólak és a kert között szaladgálva. De akkor megkérdeztem nagyapámat, hogy ez meg hogy lehet. A háromféle termés. Ekkor került először a kezembe oltókés. És akkor megtanultam, bár utána sokáig nem használtam ezt a tudományomat. Ki gondolta volna, hogy néhány évtizeddel ezután találkozom majd valakivel, aki az oltókésével menti hagyományainkat? Tóth János írása.

Kokárda nélkül belépni tilos!

A kokárda eredetileg arisztokrata ruhadísz volt - később katonákat megkülönböztető jelvény a harctereken, majd forradalmi szalagcsokor a Bastille ostroma után. Később a márciusi ifjak jelvénye Pest-Budán, az amerikai polgárháború katonáinak rangját jelző kitűző, majd Dél-Amerikában szabadságért és függetlenségért harcolók megkülönböztető ruhadísze Uruquaytól Argentínáig. Kis- kokárda-.történet a világ körül.

Az iskolások majdnem elfeledett ünnepe

Március 12-én, Szent Gergely napján egykor gyerekek járták a falvakat, hogy dramatikus játékokkal és tréfás énekekkel verbuváljanak tanulókat az iskolákba. Fennmaradt egy igazán régi dalszöveg a Gergely-járásról - ami azóta is generációknak okoz fejtörést. Hogy miért?

Együtt a sikeres pályázatokért!- konferencia

Helyszín: Ensana Sovata Health Spa Hotel, Szováta. dőpont: 2025. április 12

Negyven szentek napja

Március 10-én a keresztény világ a negyven vértanúra emlékezik – azokra a római katonákra, akik hitükhöz való hűségük miatt szenvedtek mártírhalált a 4. században.A negyven vértanú története az évszázadok során a hit, az állhatatosság és az önfeláldozás jelképévé vált – mind az egyházi hagyományban, mind pedig a népi emlékezetben.

Nagyböjt

A nagyböjt a keresztény egyházi év egyik legfontosabb időszaka, amely Jézus Krisztus szenvedésére és feltámadására készíti fel a híveket. Ez a negyvennapos böjti időszak hamvazószerdától egészen a húsvét vasárnapot megelőző nagycsütörtökig tart. 2025-ben a nagyböjt március 5-én  kezdődik és április 17-én ér véget.

Hamvazószerda

A farsang utáni első nappal megkezdődik a böjt időszaka. De miért hívják hamvazószerdát hamvazószerdának?

A népdal ritka tulajdonsága, hogy nem lehet hamisítani

Február 28-án megnyílt a Szentendrei Régi Művésztelep Száll az ének című páros kiállítása: Kósa Klára kerámiaképei és a nála 69 évvel fiatalabb Klinkó Zita filctoll- és ceruzarajzai, mind népdalok által ihletett alkotások. Kiss Péter beszámolója a kultura.hu.n!

Színház Sárándon!

A Közöségi Házban vár minden érdeklődőt szeretettel a Déryné program jóvoltából A Szegedi Pinceszínház társulata!

Az indián táncos és néprajztudós

Tánctudományi körökben talán Bartókhoz és Kodályhoz mérhető a munkássága. Az iskola, amit ő elindított, a néptánc anyanyelvi szinten való megtanulása egyre inkább teret kezdett hódítani. Túllépte Magyarország határait is, Európa határait is. Ma már Japánban meg Amerikában is, tulajdonképpen mindenhol így tanítják a néptáncot. Mert szorosan kapcsolódik a zenei anyanyelvhez a mozgáskultúra - írta Martin Györgyről Kallós Zoltán. Hogy miért érdemelt ilyen hatalmas dicséretet egy különleges kortárstól? Tóth János írásából kiderül!

Cibere és cibereleves

Cibere, cibre, kiszi, keszőce. A sok név ételt (italt) takar: erjesztett (fermentált) gabonalevet - másutt különleges, aszalt gyümölcsből ksézített gyümölcslevest.

Cibere vajda és Konc király

Cibere vajda és Konc király évente kétszer küzdött meg egymással. Vízkeresztkor Konc király győzött - és kezdődött a farsang. Húshagyó kedden pedig Cibere vajda - vagyis kezdődött a böjt.

A falu, mint a kultúra őrzője

Kodály szerint a nehéz időkben mindig a falvak „bújtatták el", őrizték meg a magyar kultúra alapjait - amelyekre aztán minden háború után fel lehetett húzni a kultúra teljes épületét. Ezért kellett a zeneszerzőknek népdalért visszatérni a falvakba, a forráshoz, abból meríteni. A módszert ma is sokan követik. Február 28-án este nyílik a kodályi gondolat jegyében fogant kiállítás - Kósa Klára keramikusművész és Klinkó Zita közös tárlata a Szentendrei Régi Művésztelepen.

Viseletes bál a tavasz első napján!

Aprók táncától a nagyok táncáig! Szombati mulatság Szentgálon a Református Énekkar épületében!

Itt a busók ideje!

Ma kezdődik a tradicionális Mohácsi Busójárás! Egy héten át vár a karnevál minden érdeklődőt!

Nincs fagy - lesz tavasz?

Ha Mátyás jeget talál, töri — ha nem talál, akkor csinál. Lehet ma hóban vetni, és legyen nálunk egy piros write-4-all. Mátyás-napi népi jóslatok és hiedelmek.

Karácsony Sándor

Tanárként, kutatóként, filozófiai gondolkodóként Karácsony Sándor: alap. Miért is az? Mert mindennek, amihez nyúlt, figyelte a társaslélektani hátterét. A magyar pedagógia, tanítás a magyar lét alapja kellene legyen. Hogy amit felépítünk, ne idegen mintákat kövessen, hanem szervesen épüljön fel abból, ami a mi rendkívül gazdag kulturális örökségünk. Ezt ismeri fel Karácsony Sándor a 20. század első felében. Tóth János írása.

A hamisítatlan hajdúsági töltött káposzta

Mit egyen az ember farsangkor? Mulatságok után nincs is jobb, mint egy igazi töltött káposzta! Az első írásos recept 1695-ből maradt ránk - a legutóbbit pedig Tóth János szerezte be a legautentikusabb forrásból, a Hajdúságból, a nemrégiben hungarikummá minősített hadházi lapos káposzta hazájából!

Digitalizáció és tradíció

Megvan az időpont: 2025-ben június 20-21 között várja az érdeklődőket a Szabadegyetem - új helyszínen!

Száll az ének — Kósa Klára és Klinkó Zita kiállítása

Tavaszvárás, rügyfakadás, a természet újjáéledése, népdalok és kerámiák adta összművészeti élmény az általános iskolás kislány és az érett keramikusművész közös tárlatán a Szentendrei Régi Művésztelepen!

Kert a Svábhegyen

Jókai svábhegyi kertje ma is látogatható. A Jókai bicentenárium keretei között a Petőfi Irodalmi Múzeum nyáron nyitja újra megújult Jókai--kiállítását a Présházban. Videónkban Dr. Rózsafalvi Zsuzsanna irodalomtörténész, múzeológussal kalandozhaunk térben és időben a Jókai-ültette százados fák között.

90370 Jókaimór

Jókait nagyon érdekelték a természettudományok. Gyakorlott csillagász volt, éjszakánként gyakran saját távcsövével kémlelete a fényesebb csillagokat. És hogy miért viseli már több, mint 20 éve az ő nevét egy kisbolygó? Maga a felfedező meséli el videónkban!

Kakas Márton és a Jókai bableves

Kakas Márton álnéven írt gasztronómiáról, de kedvenc bablevesét Jókaiként is emlegette — méghozzá a bőség szimbólumaként. Vajon mikor jönnek már el azok az idők, mikor térdig járunk a bablevesben?

Befagyott a szája?

Február 19-én a régiek nyitott füllel jártak  — ha ezen a napon meghallották a pacsirta dalát, tudták: mindjárt itt a tavasz! Ha nem  — még soká tart a tél. De vajon hány pacsirta él ma még a Kárpát-medencében? Ha esetleg egy sem jönne ma szembe, cikkünkkel csalhat kicsit: meghallgathatja a pacsirtát felvételről Zsuzsanna napon!

To­jás­fes­tő tan­fo­lyam a Hagyományok Házában!

A Hagyományok Háza első alkalommal hirdeti meg, 60 órára kibővített tojásfestő képzését. Céljuk a tojásdíszítés alapjainak bemutatása mellett a különböző technikákat, táji sajátosságokat és az ezekhez kapcsolódó folklór hagyományokat is bemutatni a résztvevőknek. Fontos: a tanfolyam folyamatos képzés, vizsgával zárul. Alkalmi részvételre nincs lehetőség!

Jókai, az ethnográfus

A ma 200 éve született Jókai Mórra tiszteletbeli néprajzosként tekint az etnográfus-szakma, és avatott kert-szakértőként tartják számon a gyümölcsészek. Hogy miért? Tóth János etnográfus esszéjéből kiderül!

Rajzpályázat!

Általános iskolások rajzait várja az Élő Forrás Hagyományőrző Egyesület! A téma: a magyar huszár!

Jókai, a kert-ember

Jókai Mór, az ünnepelt író tiszteletbeli etnográfus és kerthez értő ember volt. Kevésbé ismert munkája a Kertészgazdászati jegyzetek elején így vezeti be az olvasót a kertművelés fortélyaiba: „Hogyan kell a földet megcsinálni: azt én a svábhegyi telkemen megmutattam. Az egy elhagyott kőbánya volt, melyben mély gödrök váltogatták egymást roppant agyaghalmokkal, szakadékos meredélyekkel, s a hol a sivány talaj nem fizette vissza a belevetett magot. És most ebben az elátkozott talajban óriási gyümölcsfák diszlenek, a mik minden évben gazdag terméssel fizetnek. " Jókai február 18-án született, 200 évvel ezelőtt. Íme Jókai, a kert-ember.

Aqua Vitae-től az ágyas meggyig

A gyógyszerként használt aqua vitae-ből fokozatosan lett a ma ismert pálinka. Eleinte minden városnak, uradalomnak volt főzdéje, aztán állami monopólium lett, majd a szocializmus éveiben egészen lesilányult a minősége. A rendszerváltás után éledt újjá és vált azzá minőségi itallá, a hungarikummá, amelyet ma ismerünk. És persze megjelentek egészen új változatai is, mint az ágyas pálinkák. A Petőfi Akadémia videójában Kovács Gyula a göcseji pálinkákról mesél - cikkünkből pedig a történet és a főzés alapjai ismerhetők meg.

A lélek itala

A régiek nem vedelték a pálinkát - gyógyszernek használták. Megvolt a főzésnek és megvolt a fogyasztásnak is a külön liturgiája. A Petőfi Akadémia videójában Kovács Gyula részletesen elmesél, milyen volt - és az is kiderül, miért áztatta nagyapja 41 fokos (41%os) pálinkában a lábát...

A barát, a szerelmes és a kertész

Idén 200 éve született ásvai Jókay Móric, vagyis Jókai Mór, a szenvedélyes gyümölcsész. A márciusi ifjak egyike, a regényíró, a „nagy magyar mesemondó”, országgyűlési képviselő, főrendiházi tag, a Magyar Tudományos Akadémia igazgató-tanácsának tagja, a Szent István-rend lovagja, a Kisfaludy Társaság tagja,  a Petőfi Társaság elnöke, a Dugonics Társaság tiszteletbeli tagja írói munkássága mellett kertészetről is írt és saját kertjében bizonyította: a gyümölcsészethez is kiválóan ért. Háromrészes, bicentenáriumi írásunk első részéből Jókai a barát, a szerelmes és a kertész alakjában mutatkozik meg.

Vajdasági színház a Bethlen téren!

Nagy lelkesedéssel és örömteli várakozással invitálja a nézőket A Bethlen Téri Színház  február 13-15. között a 13. Vendégváró Fesztiválra, amelynek idei vendége a vajdasági Nyári Mozi Színházi Közösség.

Lehet jelentkezni a Kallós Alapítvány táboraiba!

Idén is szeretettel, tánccal, jó zenével és jó hangulattal vár mindekit Válaszút!

A gyulai története

Amikor a segéd jut el a világhírig, nem pedig a mester. A gyulai kolbász különös története.

Ez nem munka, ez hivatás

Hogy lehet a népi kultúrában élni? És hogy lehet ezt a szenvedélyt, tudást és örömöt átadni, amit ezáltal nyerünk? Milyen a Csoóri-szellemiség – és mit ad a mai kor fiataljainak? Sánta Gergő és Sánta-Bíró Anna mondja el a Csoóri-sorozat legújabb filmjében.

Csoóri 95

95 évvel ezelőtt született Csoóri Sándor, a Nemzet Művésze címmel kitüntetett, kétszeres Kossuth-díjas, kétszeres József Attila-díjas és Herder-díjas költő, esszéíró, prózaíró, politikus, a Digitális Irodalmi Akadémia alapító tagja. Csoóri Sándornak a táncházmozgalom kialakulásában kulcsszerepe volt. Azt mondják róla: ő volt a hetvenes években a magyar kulturális élet garabonciás szelleme. Tóth János írása.

A gyulai titka

Hogy készül a hamisítatlan gyulai kolbász? És mi az a másutt nem használt összetevő, ami jellegzetessé teszi? A Petőfi Akadémia videójában a Gyulai Hentesek Hagyományőrző Egyesületének elnöke árulja el a titkokat!

Gyertyaszentelő Boldogasszony

Február 2-án szentelik meg a gyertyákat a katolikus falvakban. A szentelt gyertya különös jelentőséggel bírt, a bölcsőtől a sírig kísérte a hívek életét. Születéskor a bölcső mellett óvta fényével a keresztelőig a "kis pogánykát" és szentelt gyertyával kezében búcsúzott az élettől a haldokló is. És e napon jósolták meg a régiek a tél végének várható idejét - medvével vagy medve nélkül.

Jön: 44. Táncháztalálkozó!

Az élő népművészet nagy múltú összművészeti fesztiváljának nyitótánca a Fonóban lesz péntek este. Szombaton és vasárnap pedig az Arénába várnak mindenkit, akit érdekel a néptánc, népzene és a népművészetek. Újdonság, hogy idén a Legényesversenyt is a fesztivál keretein belül rendezik meg.